Okhatározói

Okhatározói, vagy okhatározói határozók, a magyar nyelvtan egyik adverbialis (határozói) kategóriája. Olyan mondatrészek vagy mondatrész-konstruktációk, amelyek a cselekvés okát vagy indokát fejezik ki, és megválaszolják a miért vagy mi miatt kérdést. Jelentésük alapján a mondat okát adják meg, és általában a cselekvéshez viszonyított okként értelmezhetők.

Kifejezésmódjuk szerint két fő formája van. Egyrészt a mondat egésze vagy egy alárendelt mondat okozati kapcsolata a mivel, mivelhogy, mert vagy hiszen kötőszók bevezetésével: például „Mivel fáradt voltam, hazamentem.” vagy „Mert esett az eső, korábban ért véget a megbeszélés.” Ezek a szerkesztett, alárendelt mondatokban megjelenő okhatározók csoportjába tartoznak.

Másrészt okhatározók lehetnek névutós vagy névutó-szerű kifejezések is, amelyek a mondatban okozati viszonyt adnak meg. Gyakori példák: „a rossz idő miatt”, „ezért” (utóbbi inkább okságot mutat, de a miatti szerkezet a leggyakoribb). Példák: „A találkozót a rossz idő miatt elhalasztották.” „Esik az eső, emiatt késésben vagyunk.” Ezek a szerkezetek a mondatrész, vagy egész mondat okozati viszonyát fejezik ki.

Elrendezés és rugalmasság: okhatározók helye a mondatban általában szabad, gyakran elsőként vagy középben állnak, de a jelentés megőrzése érdekében mozgathatók a mondatban. A fajták összhangban vannak a többi határozóval, és néha közel minden mondatrész-pozíciónál megtalálhatók.