Neutronbombázások

Neutronbombázások alatt olyan fegyvereket értünk, amelyek célja a neutron-sugárzás domináns kisugárzása a robbanás közvetlen hatásaként, miközben a hagyományos robbanási pusztítás aránya viszonylag alacsonyabb marad. Ennek eredményeként a közelben tartózkodó emberekre és könnyen védhető egységekre erősebb akut sugárzási hatás hárulhat, miközben a szerkezetek és létesítmények pusztulása arányosan mérsékeltebb lehet.

Mechanikailag a fegyverek célja, hogy a keletkező neutronflux a lehető legnagyobb legyen a célpontokra, miközben a közvetlen robbanási hullám és a törmelék okozta károk aránya minimálisabb legyen. Gyakran fission-fúziós vagy hasonló elvű konstrukciókkal dolgoznak: a primer fissziós robbanás indítja be a fúziós reakciót, amely rendkívül sok neutront bocsát ki. A tervezés hangsúlyozza a neutronflux maximalizálását, és a környezeti károk mérséklését a hagyományos fegyverekhez képest.

Historie és kontextus: A neutronbombázások fogalma a hidegháború idején született meg, és a NATO környezetében gyakorlati és taktikai vitákat vitt magával. A nyilvánosságban és a szakirodalomban különös figyelmet keltettek a civil lakosságra és a katonai célokra gyakorolt hatásuk miatt. A későbbi évtizedekben a fejlesztések és tervek részben a politikai mérlegelés és nemzetközi normák függvényében módosultak vagy elhalványultak.

Hatások és jogi-közéleti szempontok: A neutronflux közvetlenül okozhat súlyos sugárzási sérüléseket és akut egészségügyi problémákat, a rövid távú hatások pedig a bunker vagy fedezék nélküli személyekre különösen veszélyesek lehetnek. A hosszú távú egészségügyi és környezeti következmények vitatottak és nagyban függnek a konkrét körülményektől. Etikai és jogi kérdések miatt a fegyver alkalmazása erősen ellentmondásos és sok országban vita tárgya. A mai napig a nyílt alkalmazások és fejlesztések tekintetében a gyakorlati használat mérséklődött, és a terület nagy része korlátozott vagy megfigyelés alatt áll.