Mészktömbök

Mészktömbök, vagy más néven mészkőkövek, a természetben előforduló, főleg kálcium-karbonátból (CaCO₃) álló sziklák. Ezek a kőzetek főleg tengeri vagy édesvízi szervezetek maradványainak kémiai vagy biológiai elválasztódásából, illetve a kőzetek feloldódása és újrakristályosodása során jönnek létre. A mészkő a második leggyakoribb sziklajellemző Földön, a szilícium-dioxidból álló üledékes kőzetek után.

A mészkő többféle módon alakulhat ki. A biogén mészkőben a kőzet főleg szertetőző szervezetek, mint a korallok, a csigák vagy a foraminifera maradványai alkotják. A kémiai mészkő, vagyis a travertin és a tufa, vízi környezetben kristályosodik ki, amikor a vízben oldott kálcium-karbonát koncentrálódik és kicsapódik. A sziklák feloldódása és újrakristályosodása során létrejövő mészkőket diagenezisnek nevezik.

Mészktömbök széles körben használatosak építőanyagként, mivel könnyen faraghatóak és stabilak. A középkorban és a reneszánszban számos templom, palota és vártorony épült mészkőből. A mészkőben gyakran találhatók foszilizálódott maradványok, amelyek a földtörténeti korszakok kutatásában fontos információt nyújtanak.

Magyarország területén is számos mészkőlelőhely található, például a Bakonyban, a Mecsekben vagy a Dunántúli-középhegységben. A mészkőek színe és szerkezete változatos lehet, attól függően, hogy milyen körülmények között alakultak ki. A fehér, szürke, sárga vagy barna árnyalatú mészkőkövek gyakran díszítőelemek is a természeti környezetben.