Munkaerhiány

Munkaerőhiány a gazdaságban akkor fordul elő, amikor a munkára kereslet meghaladja a kínálatot. Ezt a jelenséget általában úgy jellemzik, hogy a vállalatok nehezen találnak megfelelő képzettségű munkavállalókat a betöltendő állásokra, még a versenyképes bérek és kedvező munkakörülmények ellenére is.

Fő okai közé tartoznak a demográfiai változások (öregedő népesség és alacsony termékenység), a készség-kínálat és kereslet közötti eltérés, regionális elhelyezkedés és mobilitási korlátok, valamint a gazdasági növekedés üteme és a migrációs politika hatásai. Továbbá a munkaerő-piaci rugalmasság hiányosságai és a képzés elavulása is hozzájárulhatnak.

Hatásai közé tartozik a termelés vagy szolgáltatások lassulása, késedelmek és árnyomás, a bérek emelkedése, valamint a munkaerőpiacra nehezedő nyomás. Hosszabb távon a gazdasági növekedést és a termelékenységet is korlátozhatja, és ösztönözheti a vállalatokat a technológiai megoldásokhoz vagy a kiszervezéshez.

Az érintett ágazatok között gyakran említik az egészségügyet és a szociális ellátást, az építőipart, a gyártást, az IT-t és a vendéglátó-ipart, a logisztikát és a közlekedést. Regionálisan a foglalkoztatási kínálat a nagyvárosokban és a vidéki területeken eltérő.

Válaszként fejlesztési és munkaerő-piaci politikákat alkalmaznak: versenyképes bérek és munkafeltételek, képzési és átképzési programok, regionális támogatások, egyszerűsített migrációs szabályok és a munkaerő-mobilitás elősegítése, továbbá beruházások a digitális és automatizált megoldásokba.

A mérésére olyan mutatókat használnak, mint a betöltetlen állások aránya, a munkanélküliségi ráta és a kvalifikációs hiány vizsgálata. Ilyen adatok érhetők el a KSH és az Eurostat adataiban, valamint vállalati felmérésekben.