Mikrovezérl

Mikrovezérlő (angolul microcontroller) egy beágyazott rendszer alapegysége, amely egyetlen chipben ötvözi a processzor-magot, a memóriát és a programozható perifériákat. Célja a specifikus feladatok gyors és költséghatékony vezérlése, például egy háztartási készülék vagy ipari berendezés irányítása.

Fő jellemzői közé tartozik a 8-, 16- vagy 32-bites processzor-mag, a program memória (általában flash vagy ROM) és a működési adatm memória (RAM). Perifériák között megtalálhatók időzítők, PWM, ADC, DAC, kommunikációs interfészek (UART, SPI, I2C) és GPIO-k. Gyakori a beépített energiafogyasztás-csökkentő üzemmódok támogatása.

Programozás és fejlesztés: a kódot jellemzően C-ben vagy assembly-ben írják. A fejlesztői eszköztár tartalmaz fordítókat, debuggert és programozó felületeket (például ISP vagy JTAG), amelyekkel a memóriába lehet írni és hibakeresést végezni. Valós idejű alkalmazásokhoz gyakran RTOS-t vagy egyszerű időzítőket használnak.

Használati területek közé tartozik a fogyasztói elektronika, az autóipar, az IoT eszközök, az orvosi műszerek és az ipari automatizálás. Ismert MCU-családok például az AVR, PIC, MSP430 és ARM Cortex-M-alapú sorozatok (például STM32, NXP LPC). A mikrovezérlők előnye a magas integráció, alacsony költség és kis méret; a korlát pedig a feldolgozási teljesítmény és a memória mérete.