Metasztázisok

Metasztázisok olyan másodlagos, távoli tumordaganatok, amelyek egy primer (kezdeti) rosszindulatú tumorból származó sejtek terjedése és újraelőfordulása révén alakulnak ki. A áttétek megjelenése a rák előrehaladott állapotát jelzi. A sejtek nyirok- vagy véráram útján terjednek, és a távoli szövetekben vagy szervekben telepednek meg, ahol új tumorsejtekké képesek válnak. Gyakori célpontok a máj, a tüdő, a csontok és az agy, de előfordulhatnak bármely szövetben vagy szervezetben.

Az áttétképződés folyamata összetett: a sejtek kilépnek a primer tumorból, bejutnak a keringésbe vagy nyirokkeringésbe, túlélnek a vérkeringésben, majd ki- és megtelepednek a célszerv mikrovaszkulatú környezetében. E folyamat során a sejt–környezet kölcsönhatás fontos szerepet játszik, és egyes tumorfajták hajlamosabbak bizonyos szervek felé metastatizálni (organotropizmus). A genetikai és immunológiai tényezők is befolyásolják a kiindulási tumortól és a befogadó szervtől függő mintázatokat.

Diagnosis és staging: A metasztázisok kimutatása általában képalkotó vizsgálatokkal (CT, MRI, PET-CT) és gyakran szövettani vizsgálattal történik. A távoli áttétek jelenléte a legtöbb ráktípus esetén a négyes stádiumot (stage IV) jelenti a TNM-osztályozás szerint.

kezelés és prognózis: A kezelés jellemzően systemás terápia (kemoterápia, célzott terápia, immunterápia vagy hormonkezelés) a primer tumor típusától és állapotától függően. Számos esetben lokális beavatkozások is alkalmazhatók a tüneti vagy oligometasztatikus betegségek esetén (mûtét, sugárkezelés, sztereotaktikus radioterápia). A prognózis jelentősen változik a primer tumor típusa, az áttétek száma és helye, valamint a beteg általános állapota szerint. A palliatív ellátás célja a tünetek enyhítése és az életminőség javítása. Metasztázisok korai felismerése és megfelelő, célzott kezelésük javíthatja egyes betegségek kimenetelét.