Kivonatolása

Kivonatolása, vagy kivonatolási folyamat, a keverékből vagy anyagból a kívánt komponensek oldószer segítségével történő elválasztása és begyűjtése. A kivonat olyan oldat vagy megoldat lehet, amelyben a célanyag oldott formában koncentrálódik. A folyamat neve a magyar kivonatolás igéből képzett -ása képződmény, amely az elválasztás aktusát jelöli.

Általános elv szerint a kivonatolás a célanyag oldhatóságán és a mátrixban lévő kötéseken alapul. A kromatográfiával vagy más technikákkal szemben a kivonatolás nem feltétlenül választja külön a komponenseket, inkább a megfelelő oldószerrel a kívánt anyagokat oldja ki a többi anyagból. A tökéletes kivonat érdekében fontos a választott oldószer poláris viszonyai, hőmérséklet, idő és a töltési arányok optimalizálása.

Fajtái közé tartozik a szilárd–oldószertes kivonatolás (például maceráció, perkoláció, Soxhlet, közvetlen oldószeres extrakció), illóanyagok esetén a gőz desztillációs kivonata, illetve haladó technikák a szuperkritikus CO2-kivonatolás. A kivonatolás gyakran alkalmazott lépés növényi termékek, gyógyszer- és kozmetikai összetevők, élelmiszer-aromák és illóolajok izolálásában, valamint analitikai mintavételben.

Előnyök közé tartozik a módszer sokoldalúsága és relatív egyszerűsége, valamint alacsony hőmérsékleten történő kivonás lehetősége. Korlátai közé tartozik a solvent-tartalom és fenntarthatóság, költségek, időigényesség és a nem kívánt anyagok együttkivonása. A környezetbarát megközelítések és megfelelő oldószer kiválasztás növelik a hatékonyságot és a biztonságot.