Kinetoplazmidák

Kinetoplazmidák (Kinetoplastida) a zászlós, egysejtű eukarióták közé tartozó csoport. Legfőbb ismertetőjelezőjük a kinetoplazma, egy egyetlen mitochondriumban elhelyezkedő, hálózatos szerkezetű mitokondriális DNS (kDNA). A kDNA körkörös maxiciklusokból és miniciklusokból áll, és különleges módon szolgálja a mitochondriális génexpressziót, beleértve az RNA-szerkesztést és a trans-splicinget.

Előfordulás és életmód: a kinetoplazmidák többnyire heterotróf vagy paraziták, de akadnak szabadon élő fajok is. Számos faj életciklusa két gazdaszervezet között zajlik: rovarvektoron keresztül terjednek, majd gerinces gazdában (emberben vagy állatokban) folytatják életüket. A legismertebb patogén nemzetségek a Trypanosoma és a Leishmania. Emberre gyakorolt kórképeik közé tartozik az afrikai alvóbetegség (T. brucei), a Chagas-betegség (T. cruzi) és a leishmaniasis (Leishmania spp.).

Életciklus-formák: a rovarokban gyakran promastigote- vagy epimastigote-formák alakulnak ki, a gerinces gazdában pedig amastigote- vagy trypomastigote-formák fordulhatnak elő. A különböző formák adaptációja és a kinetoplazmák genetikai szerkezete lehetővé teszi a gazdaszervezethez való alkalmazkodást.

Taxonómia és példák: a csoporton belül a legfontosabb patogén nemzetségek a Trypanosoma és a Leishmania, mellettük pedig számos szabadon élő vagy növényekkel kapcsolatos kinetoplazmida is ismert. A kinetoplazmidák kutatása alapvető a parazitológia és a mitokondriális biológia megértéséhez.