Kapacitáskezelés

A kapacitáskezelés olyan szervezeti gyakorlat, amely a rendelkezésre álló erőforrások — például számítási kapacitás, tárolókapacitás, hálózati sávszélesség, emberi munkaerő vagy gyártási kapacitás — hatékony kihasználását és a jövőbeni igények kielégítését célozza meg. Célja, hogy a szolgáltatások és termékek a megállapított szintű teljesítményt és költséghatékonyságot biztosítsák, anélkül hogy túl- vagy alulméretnék a kapacitásokat.

A kapacitáskezelés több szinten dolgozik: üzleti kapacitás, szolgáltatási kapacitás és komponensképesítés szerint. Fő tevékenységei közé tartozik az adatok gyűjtése és modellezése, kapacitástervezés, teljesítményfigyelés és kapacitásmodellezés, valamint a what-if elemzések és forgatókönyv-szimulációk. Az életciklus tipikusan magában foglalja az adatok gyűjtését, elemzését, hosszú és rövid távú tervezést, megvalósítást és felülvizsgálatot. A kapacitáskezelés rendszerint folyamatos folyamatként működik, reagálva a kereslet-változásokra, a növekedési ütemre és a változtatható technológiai környezetre.

ITIL- vagy más szolgáltatásmenedzsment környezetben a kapacitáskezelés a szolgáltatástervezés része, amely kölcsönhatásban áll például a probléma- és incidenskezeléssel, változásmenedzsmenttel, valamint a konfigurációs nyilvántartásokkal (például CMDB). Gyakori mérőszámok közé tartozik a kapacitáskihasználtság, a válaszidők és a szolgáltatási szintek teljesülése, de gyakorlati alkalmazása a konkrét környezet alapján testre szabott.

Példák között szerepelnek adatközponti környezetek, felhőalapú dinamikus skálázás, hálózati terhelésmenedzsment és gyártási sorok kapacitástervezése. Előnyként a költségek optimalizálása, a szolgáltatási szintek betartása és a stratégiai döntéshozatal javítása említhető; kihívások közé tartozik a pontos kereslet-előrejelzés, adatintegritás és a változó technológiai feltételek kezelése.