Immunitások

Immunitások szó a magyar nyelvben több területen is használatos. Alapvetően az immunitás olyan állapot vagy képesség, amely védelmet vagy ellenállást jelent. A kifejezés leggyakrabban két kontextusban fordul elő: biológiában a szervezet védekező rendszere által nyújtott védelem, és jogi-politikai értelemben olyan jogi védelmet jelent, amely bizonyos személyek vagy intézmények részére áll fenn. Ez a rövid összefoglaló a fogalmak különböző oldalait mutatja be.

Biológiában az immunitás a szervezet kórokozókkal szembeni védekezőképességét jelöli. A védelem lehet veleszületett (innate) vagy szerzett (adaptív). A veleszületett immunitás gyors, általános védekezést nyújt, például a bőr és a nyálkahártya, a fagocita sejtek és a gyulladás révén. A szerzett immunitás specifikus, memória sejtek révén hosszú távú védelmet ad, és fertőzés vagy oltás hatására alakul ki. Az immunitás lehet aktív (a szervezet maga fejti ki a védelmet) vagy passzív (külső forrásból, például anyatej vagy immunoglobulinok útján). Bizonyos állapotok vagy terápiák immunitáscsökkenést vagy immunhiányt okozhatnak, autoimmun betegségek vagy immunszuppresszív kezelés révén.

Jogi-politikai értelemben az immunitás jogi védelmet jelenthet bizonyos személyek vagy intézmények számára. A legismertebb típusok közé tartozik a parlamenti immunitás, amely megóvja a képviselőket a büntető és egyes közigazgatási eljárások alól a tisztséggel járó feladatok ellátása során; és a diplomatiai immunitás, amely a diplomaták személyes és hivatalos tevékenységéhez kapcsolódó védelmet biztosítja a fogadó államban. Az immunitásokat gyakran jogszabályok felülvizsgálata vagy feloldása révén lehet módosítani, és országonként illetve jogi hagyományonként eltérő a gyakorlat.