Illóanyagok

Az illóanyagok (magyarul illékony szerves vegyületek, rövidítve VOC-k) olyan szerves vegyületek, amelyek alacsony forráspontjuk vagy nagy párazságuk miatt a szobahőmérsékleten is könnyen képeznek gőzt. A közös tulajdonság az, hogy a levegőbe kerülve gőzállapotban maradnak. Gyakori forrásaik a mindennapi termékek: oldószerek, festékek, lakkok, ragasztók, tisztítószerek és üzemanyagok. A TVOC a levegőben jelenlévő összes illóanyag-tartalmat jelenti.

Egészségre és belélegzett levegőre gyakorolt hatások: inhaláció esetén irritálhatják a szem, az orrnyálkahártyát és a légutakat, fejfájást, szédülést vagy hányingert okozhatnak. Hosszan tartó vagy magas koncentrációjú expozíció esetén károsodhat a központi idegrendszer, a máj és a vesék; néhány összetevő rákkeltő lehet. Belső környezetben a VOC-k hozzájárulhatnak a betegséghatásokhoz és a " Sick building syndrome" jelenségéhez.

Környezeti hatások: a VOC-k kibocsátása részt vesz a fotokémiai ózonterbő és aeroszolok képződésében, így befolyásolhatják a levegő minőségét és az éghajlati folyamatokat is.

Mérés és szabályozás: a VOC-kibocsátást és a termékek VOC-tartalmát különböző jogi keretek és ipari előírások szabályozzák. Az uniós és nemzeti szabályozások gyakran megkövetelik a kisebb illóanyag-tartalmat vagy a biztonságosabb formulákat.

Biztonság és csökkentés: a jó szellőztetés, a helyettesítés alacsony illóanyag-tartalmú vagy vízbázisú termékekkel, valamint megfelelés a gyártói utasításoknak mérsékli a kockázatokat. Szükség esetén személyi védőfelszerelés használata javasolt.

Analízis: az illóanyagok kimutatása és mennyiségi meghatározása GC vagy GC-MS módszerekkel történik, gyakran mint TVOC vagy konkrét komponensek bontott listája.