rákkelt

Rákkeltő (rákkelt) kifejezés olyan anyagokra, hatásokra vagy körülményekre utal, amelyek összefüggésbe hozhatók a ráktörzs kialakulásával vagy növekedésével. A rákkeltő hatás lehet közvetlen, például DNS-károsodás kiváltása, vagy indirekt, olyan folyamatokon keresztül, mint krónikus gyulladás, oxidatív stressz vagy hormonális befolyás. A rákkeltő tényezők lehetnek kémiai anyagok, fizikai hatások vagy biológiai ágensek, és a kitettség intenzitása, időtartama vagy egyéni tényezők függvényében változik.

A rákkeltő hatás megítélésére nemzetközi szinten különösen fontos az IARC (International Agency for Research on Cancer) osztályozási rendszere. Az IARC négy fő csoportot használ: csoport 1 – emberre nézve rákkeltő; csoport 2A – vélhetően rákkeltő; csoport 2B – lehetséges rákkeltő; csoport 3 – nem osztályozható a bizonyítékok hiányában; csoport 4 – talán nem rákkeltő. Ezek a besorolások segítik a közegészségügyet és a szabályozókat a kockázatok felmérésében és a megelőző intézkedések prioritásainak meghatározásában.

Példák a rákkeltő tényezőkre közé tartozik a dohányfüst, azbeszt, UV-sugárzás, bizonyos élelmiszer-adalékanyagok és kockázatos kémiai anyagok, aflatoxinok, benzol, feldolgozott élelmiszerek és bizonyos alkoholtartalmú italok (etanol). A rákkeltő kockázat csökkentése érdekében fontos a kitettségek minimalizálása, megfelelő védőintézkedések alkalmazása és a társadalmi-szabályozói intézkedések erősítése.