Heuristikák

Heuristikák (a görög heuriskein, találni) olyan egyszerű, hatékony mentális rövidítések vagy szabályok, amelyek lehetővé teszik, hogy korlátozott információval gyorsan ítéljünk meg problémákat és hozzunk döntéseket. Ezek a mentális megközelítések általában a gondolkodás erőforrásait megkímélve működnek, és gyakran elfogadható kimenetet adnak, különösen bizonytalan vagy bonyolult helyzetekben.

A kognitív pszichológiában a heuristikák a korlátozott racionalitás felismerésének része. A 20. században kutatta őket például Herbert A. Simon, a döntéshozatal korlátozott racionalitásának elmélete, majd a későbbi Tversky és Kahneman által megfogalmazott heuristikák és torzítások részletes vizsgálata tette közismertté. Gigerenzer pedig a gyors és egyszerű, „gyors és foghajtott” (fast and frugal) heurisztikák fontosságát hangsúlyozta.

A leggyakoribb típusok közé tartozik a hozzáférhetőség-heurisztika, amely szerint egy esemény valószínűségét befolyásolja, mennyire könnyen idézhető fel példák; a reprezentativitási heurisztika, amely a hasonlóság alapján ítél meg valamit, figyelmen kívül hagyva a statisztikai alapokat; valamint a horgonyzás és kiigazítás, ahol kezdeti értékhez történő kevés kiigazítás alapján alakul a becslés. Más példák közé tartozik az affektív heurisztika, amely érzelmek hatására módosítja a döntéseket.

Alkalmazási területek széles körűek: pszichológiai kutatások, viselkedési közgazdaságtan, döntéshozatali folyamatok tervezése, felhasználói felületek és szabályozási vagy jogi döntések vizsgálata. A heuristikák előnye, hogy gyorsak és erőforrásokat takarítanak meg, de nem mindig optimálisak: torzításokat és hibás kockázatbecsléseket okozhatnak, különösen ritka események vagy kis minták esetén.