Hegységképzdés

Hegységképződés, vagy orogenezis, geológiai folyamat, amelynek eredményeként a földkéreg magasabb és összetettebb felszínű hegyláncai és hegységei keletkeznek. A folyamat a lemeztektonika keretein belül zajlik, és magában foglalja a kéreg rövidülését és vastagodását, a felszín emelkedését, valamint a felszíni erők, például erózió és glaciáció formáló hatását. Hegységek kialakulása hosszú idő alatt, gyakran több tízmilliótól több százmillió évig tart.

Fő mechanizmusok közé tartozik a kontinensek ütközése és összenyomódása, amely hosszú távú tömörítéssel és a rétegek hajlításával jár, és gyakran törésvonalak kialakulásával kísért. Ennek eredményeként kialakulnak a fold- és fault-típusú hegységek. A magmás tevékenység és a mélyről felfelé törő testek kiemelkedése hozzájárulhat a felszín kialakulásához, metamorfózis pedig kőzetek ásványi átrendeződéséhez vezet. A felszín közelében zajló erózió és a jégkorszakok hatásai formálják a hegységek felszínét és alacsonyabban fekvő területeit is.

Különböző típusú hegységek különböző geodinámiákat tükröznek: hajlított (fold) hegységek a kéreg rövidülésével és meghajlításával keletkeznek; töréses (fault-block) hegységek törésvonalak mentén emelkednek; vulkáni hegységek vulkanizmus és magmás aktivitás eredményeként jönnek létre. Példák a világ különböző tájairól: az Alpok, Himaláják, Andok és a Sziklás-hegység. Hegységképződés összefügg a földrajzi és éghajlati történettel, és kulcsfontosságú a földkéreg dinamikájának megértésében.