Hazudozás

Hazudozás a szándékos hamis állítások készítését és terjesztését jelenti, amelyeket a hazudozó úgy ad át, hogy valóságot meghamisítson vagy félrevezessen. A kifejezés az ige hazudikból származik, és a hazudozás lehet rövid, ártalmas vagy akár hosszú távú narratívák része. A jelenség gyakori az interperszonális viszonyokban, de előfordulhat szervezeteknél vagy a médiában is.

A hazudozás megkülönböztethető a véletlen tévedéstől vagy a túllépő kifejezésektől: itt a szándék a félrevezetés. Formái közé tartoznak a kis hazugságok vagy "felemelt" történetek, beszéd- vagy viselkedésbeli eltérésekkel, amelyek célja személyes előny, védekezés vagy a társas kapcsolatok fenntartása. Bizonyos kultúrákban a "fehér hazugság" fogalma megjelenhet a társalgási udvariasságban, de a hazudozás általában negatív megítélés alá esik.

Motivációi széles skálán mozognak: önvédelem, felelősség elosztása, hatalmi vagy gazdasági előnyök szerzése, vagy egyszerű ideiglenesség. A hazudozás következményei lehetnek elveszített bizalom, romló kapcsolatok, reputációs károk, s akár jogi következmények is, ha a hamis állítások jogsértőek vagy rágalmazóak.

Kutatások szerint a hazudozás különböző képességek és személyiségjegyek függvénye lehet: impulzivitás, önkontroll hiánya vagy az empátia csökkenése. Megelőzése érdekében fontos a nyílt kommunikáció, konfliktuskezelés és a bizalom erősítése.