Hatástanulmányok

Hatástanulmányok olyan módszertani és dokumentációs eljárások, amelyek egy terv, projekt vagy intézkedés várható következményeinek előrejelzésére, értékelésére és mérséklésére szolgálnak. Céljuk, hogy a döntéshozók és a nyilvánosság számára átlátható információt adjanak a környezeti, társadalmi, gazdasági és egészségügyi hatásokról, valamint a kapcsolódó kockázatokról.

Fő típusai közé tartozik a környezeti hatásvizsgálat (környezeti hatástanulmány), a társadalmi-gazdasági hatástanulmány és szükség szerint az egészségügyi hatástanulmány. Tágabb értelemben helyet kapnak a kockázatértékelés és a megvalósíthatósági, költség–haszon elemzés is, hogy átfogó képet adjanak a beavatkozás következményeiről.

A folyamat általában a tervezés elején a szempontok meghatározásával (scoping), a jelenlegi állapot és alapadatok felvételével (baseline), majd a hatások előrejelzésével és értékelésével (mennyiségi és minőségi becslések) folytatódik. Ezt követi a jelentőségek meghatározása, a lehetséges mérséklési intézkedések kidolgozása, monitorozási terv kidolgozása és a nyilvános konzultáció, valamint a végleges jelentés elkészítése.

Szabályozási keretei országonként változnak, de sok helyen kötelező vagy erősen ajánlott a hatástanulmány készítése bizonyos típusú projektekre. Az Európai Unióban például az EIA irányelvek és a SEA határozzák meg a folyamat alapelveit és a hatásvizsgálatok integrálását a döntéshozatalba.

A hatástanulmányok előnyei a döntéshozatalon belüli átláthatóság növelése és a mérséklésre irányuló intézkedések azonnali megfogalmazása.hátrányaik pedig a bizonytalanságok és adathiányok miatt előrejelzési korlátok, valamint a végeredményorientált interpretációk tehermentesítő hatásának korlátozott volta.