Hangszíne

Hangszíne, vagy timbre, a hangzást meghatározó tulajdonság, amely lehetővé teszi, hogy ugyanazon hangmagasság és hangerő mellett különböző hangszerek vagy énekesek hangját megkülönböztessük. Így például a ugyanazon d- vagy a hangmagasság egy pianón és egy hegedűn máshogy szól.

A hangszínt több tényező formálja. A hang spektruma, azaz a hallható frekvenciák eloszlása, kiemeli vagy gyengíti a harmonikusokat, ami meghatározza az adott hang karakterét. Emellett a hang amplitúdóinak időbeli alakulása, vagyis az attack, decay, sustain és release menete, valamint a hang hosszú lecsengése is befolyásolja a tapasztalt hangszínt. Vokalizált hangoknál a formánsok, azaz a beszédben és énekben jellegzetes rezonátorok is hozzájárulnak a timbre-hez.

Az észlelésben a hangszín a kísérő észlelésben, a zenei kontextusban és a felvételi / hallgatási környezet hatására is változhat. A hangszín vizsgálata szabályozható az analitikai módszerekkel: Fourier-átalakítás, spektrogrammok, és olyan jellemzők, mint a spektrális közepes érték és spektrális lejtés. A gyakorlatban a hangszer- és előadói technika, az anyaghasználat, a testépítés és a hanglemezek szintén jelentősen módosítják a hangszín.

Így a hangszín a zenei színezés egyik alapvető eleme, amely lehetővé teszi a hangok gazdag és árnyalt textúráinak megkülönböztetését.