Hangkondíció

Hangkondíció kifejezés a hang állapotát vagy feltételeit írja le egy adott környezetben vagy rendszerben. A fogalom magában foglalja a hangforrások fizikai tulajdonságait, például frekvencia-választ, dinamikatartományt és zajszintet, valamint a közvetítő környezet akusztikáját, mint a tér reverberációja és hangelnyelése. Emellett figyelembe veszi a hallgató észlelési tényezőit is, például hallási állapotot vagy halláskárosodást. Így a hangkondíció összességében meghatározza, hogy egy adott hangkép hogyan érzékelődik és értelmeződik a hallgató számára.

A hangkondíciót befolyásoló tényezők közé tartozik a tér akusztikája, a felhasznált hangforrások és közvetítő rendszerek sajátosságai, a szignal feldolgozása és a hallgató egyéni hallási állapota. A koncepció különösen fontos az akusztikai tervezésben, a stúdiókban és a koncerttermekben, de alkalmazzák hangrendszerek értékelésére, broadcast környezetek optimalizálására és halláskutatásokra is.

A magyar szakirodalomban a hangkondíció kevésbé gyakori kifejezés; gyakrabban használják a hangminőség, a hangrendszer vagy az akusztikai környezet kifejezéseket. Ennek ellenére a fogalom hasznos lehet a hangzással kapcsolatos összetevők egységes leírására, különösen multimodális vagy rendszerszintű megközelítésekben.

See also: akusztika, hangminőség, akusztikai környezet.