dinamikatartományt

A dinamikatartomány a hang vagy kép rögzítésének vagy lejátszásának azon képességére utal, hogy képes megbirkózni a legkisebb és legnagyobb jelintenzitások közötti különbséggel. Egyszerűbben fogalmazva, ez azt jelenti, hogy egy hangfelvétel vagy kép mennyire tudja visszaadni a nagyon halk és a nagyon hangos vagy sötét és világos részleteket egyidejűleg. A magas dinamikatartomány azt jelenti, hogy a rendszer képes különbséget tenni a finom árnyalatok és az erőteljes megnyilvánulások között anélkül, hogy elveszítené a részleteket.

Hangfelvételek esetében a dinamikatartomány az akusztikai jel legcsendesebb és leghangosabb pontja közötti decibelskálán mért különbség. Egy koncertteremben felvett zenének szélesebb dinamikatartományra van szüksége, mint egy egyszerű beszédnek, hogy a halk hangjegyek és a hangos zenekari részek egyaránt jól hallhatók legyenek. Ha a dinamikatartomány túl kicsi, a halk részek elveszhetnek a zajban, vagy a hangos részek torzulhatnak.

Képeknél a dinamikatartomány a kép legvilágosabb és legsötétebb pontja közötti különbségre vonatkozik. A magas dinamikatartományú (HDR) képalkotás lehetővé teszi a részletek megjelenítését mind az árnyékokban, mind a világos területeken, így a kép valósághűbbé válik. A kamera szenzorának vagy a kijelzőnek a dinamikatartománya meghatározza, hogy mennyire képes ezeket a kontrasztokat rögzíteni és megjeleníteni.