Gregoriánnaptár

Gregoriánnaptár, a modern civil naptár, amelyet Gregory XIII pápa rendelt el és vezetett be 1582-ben a Julián naptár reformjaként. A reform célja a napszaki év és a naptári év közötti eltérés csökkentése, hogy a dátumok stabilan kövessék a vársadalmi és vallási eseményeket, különösen a tavaszi napéjegyenlőséget.

A reform során tíz napot töröltek a naptárból: 1582. október 4. után a 15. október következett. Ezzel a lépéssel a naptár a csillagászati év hosszával kerül közelebb egymáshoz. A Gregorián-naptárhoz kapcsolódó szabályok a napok számolását is módosítják: az év 365 napból áll, de minden negyed évnapban szökőév van, kivéve a százados éveket, amelyeket csak akkor tekintenek szökőévnek, ha 400-zal is oszthatók. Ennek eredményeként az átlagos évi hossz 365,2425 nap körül van.

A bevezetést követően az elfogadás országonként történt, gyakran fokozatosan és hosszú időn át. Ma a világ túlnyomó része ezt a naptárat használja civil kalendáriumként. Néhány keleti keresztény közösség azonban vallási ünnepeik meghatározásához továbbra is használja a Julián-naptárat, vagy annak egyes szakaszait együtt alkalmazza. A gregoriánus rendszer hozzájárul a dátumok egységességéhez, valamint a vallási és közéleti események kiszámíthatóságához.