Granularitás

Granularitás, vagy szemcsés részletesség, a valóság vagy adatok töredékre bontásának mértékét jelenti. Magas granularitás részletes, finom elemekre bontott információt jelent, míg alacsony granularitás durva, összegzett vagy aggregált formát. A fogalom széles körben használatos a tudományban és a mérnöki gyakorlatban, ahol a döntéshozatal és a számítási költségek között kompromisszumot kell találni.

Az angol granularity szóból származik; a magyar kifejezés ezt az értelmet átveszi, és szinonimaként vagy pontos megfelelőjeként használatos.

Informatika és adatelemzés: a granularitás határozza meg, hogy egy adathalmazban milyen részletességgel tárolnak, jelenítenek meg vagy elemeznek adatokat. Például időbeli granularitás lehet másodperc vagy perc, földrajzi granularitás pedig a térbeli részletezettség szintje. A magas granularitás növeli a pontosságot, de nagyobb memória- és számítási igényt jelent; az alacsony granularitás gyorsabb és költséghatékonyabb, de kevesebb részletet ad.

Adatbázisok és rendszerarchitektúra: a granularitás itt a hozzáférés-vezérlés és az adathalmazok felosztásának részletességét is érinti. Például sor- vagy cellaszintű jogosultságok, események időalapú aggregálása és a lekérdezési teljesítmény közötti kompromisszum.

Idő- és térbeli granularity példái: időben a granularity lehet másodperc, perc vagy óra; térben a szemcsék mérete és a felhasználható térbeli felbontás befolyásolja a lekérdezések gyorsaságát és a regionalitást érintő elemzéseket.

Anyagtudományban a granularitás a szemcsék méretét, a szemcsés szerkezetet és a szemcsehatárok tulajdonságait jelenti; ezek meghatározzák a mechanikai, elektromos és termodinamikai tulajdonságokat.

Összegzésként a granularitás egyensúlyt teremt a részletesség és a gazdaságosság között; a kiválasztott granularitási szint függ az alkalmazástól, a rendelkezésre álló erőforrásoktól és a kívánt pontosságtól.