Globalizáció

Globalizáció a világ különböző részeinek közötti kapcsolatok és kölcsönhatások növekedését jelenti gazdasági, politikai, kulturális és technológiai szempontból. Jellemzője a határokon átívelő kereskedelem és tőkeáramlás, a nemzetközi munkamegosztás, a gyors információáramlás és a kulturális kölcsönhatások bővülése.

Historikusan a globalizáció gyökerei a 19. században keresendők. A folyamat azonban a második világháború utáni időszakban erősödött, és a 1980-as–1990-es évek liberalizációja, valamint a digitális technológiák térnyerése tovább gyorsította.

Dimenziói közé tartozik a gazdasági integráció, politikai kapcsolatok, kulturális érintkezés és környezeti összefüggések. A termelés és kereskedelem globális hálózatokba rendeződött, javult a mobilitás és a tudásáramlás, nőtt a külföldi közvetlen beruházás és a migráció.

Hatásai vegyesek: gazdasági növekedés, árak és választék bővülése, technológiai fejlődés. Ugyanakkor regionális és társadalmi egyenlőtlenségek, munkahelyek áthelyeződése, kiszolgáltatottság a pénzügyi sokkokkal szemben, és környezeti terhelés merülhet fel.

Gondolkodását és szabályozását globális intézmények és egyezmények alakítják, például a WTO, az IMF és a World Bank, valamint regionális megállapodások. A viták közé tartozik a szuverenitás, munkaügyi normák és kulturális sokszínűség védelme, a gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése.