Geokémiai

Geokémia, vagy geokémiai tudomány, a Földtudományok ága, amely a Föld kémiai összetételét és az elemek, izotópok környezetben és geokémiai folyamatokban betöltött szerepét vizsgálja. A terület célja annak megértése, hogyan oszlanak el az elemek a kőzetekben, talajokban, vizekben és a légkörben, és hogyan alakulnak ki a kémiai kölcsönhatások a magmás, metamorf, eróziós és üledékképződés során, valamint a környezeti rendszerekben.

A geokémia története a 19. században kezdődött, Goldschmidt a modern geokémia atyja; bevezette a lithophile, siderophile, chalcophile és atmophile kategóriákat, és megközelítéseiben összekapcsolta a geológiát a kémiával. A terület alapelvei közé tartozik az elemek eloszlásának és migrációjának vizsgálata, a kémiai ciklusok és az izotópiszintézis megértése, valamint a felszín és a földtani mélyebb folyamatok közötti kölcsönhatások elemzése.

Módszerek közé tartozik a terepi mintavétel és a laboratóriumi analitika. Gyakran alkalmazott technikák a X-ray fluorescence (XRF), az ICP-OES, az ICP-MS és stabilizotópelemzések (IRMS, TIMS, SIMS). Az adatok értelmezése gyakran tömegbecsülésen, tömegbalance- számításokon és geokémiai modellezésen alapul.

Fő ágai és alkalmazásai közé tartozik a kőzettani geokémia, isotopgeokémia, hidrogeokémia, környezeti geokémia és bolygógeokémia; ezek az ásványkészletek feltárásában, a víz- és talajminőség értékelésében, a környezeti kár felmérésében és a Föld történetének megértésében játszanak szerepet.