Földfelszínváltozás

**Földfelszínváltozás** (angolul *land surface change*) fogalma a földtani, geográfiai és környezetvédelmi tudományok területén a földfelszín struktúrájának, alakjának vagy összetételének időbeli változására utal. Ez a jelenség természetes és emberi tevékenységek hatására egyaránt előállhat, és jelentős hatással van az éghajlat, vízgazdálkodás, és élővilágra.

A természetes földfelszínváltozások közé tartozik az erózió, ami a víz, szél vagy jég hatására történő talaj- és kőzetpusztulás. A vulkáni tevékenység, földcsuszamlások, és a tenger szintjének változásai is jelentős földfelszínváltozások. Ezen jelenségek alakítják a földfelszín morfológiáját milliók év alatt, és meghatározóak a földtani képződmények kialakulásában.

Az emberi tevékenység által okozott földfelszínváltozások közül a legjelesebbek a mezőgazdaság, erdőirtás, városfejlesztés és bányászat. A mezőgazdasági művelés során a talaj felületének megváltoztatása, a vízháztartás megváltozása, és a növényzet eltűnése jelentős környezeti hatásokat okoz. Az erdőirtás pedig a talaj eróziót fokozza, és a szén-dioxid-kibocsátást növeli. A városfejlesztés során a természetes felszín betonozása, az esővíz elvezetése, és a talaj szennyeződése is jelentős földfelszínváltozásokhoz vezet.

A földfelszínváltozás mérésére és elemzésére különböző technikákat és eszközöket használnak, mint a távérzékelés, GPS, és digitális felszínmodellezés. Ezek segítségével lehet követni a földfelszín alakváltozásait, és a környezeti hatásokat megérteni. A földfelszínváltozás tanulmányozása fontos a környezetvédelmi politikák kialakításában, a természeti katasztrófák megelőzésében, és a fenntartható fejlődés előmozdításában.