Forgalom

Forgalom címké alatt a magyar nyelvben többértelmű fogalmat értünk, amelyet különösen a közlekedés és a gazdaság területén használnak. Leggyakrabban a közlekedésben a személyek és áruk hálózaton belüli mozgását értjük alatta, legyen szó közúti, vasúti vagy gyalogos járatról. Gazdasági értelemben a forgalom a piacokon zajló cseréket, az áruk és szolgáltatások piacán zajló tranzakciókat vagy az értékesítés volumenét jelentheti. A szó így a mozgás és a cserék összességét foglalja magában, és kontextus szerint utalhat közlekedési vagy gazdasági aktivitásra.

Közlekedési értelemben a forgalom a járművek és a gyalogosok hálózaton belüli mozgását jelenti. A forgalom mérése történhet például járműóra per órában kifejezett mennyiségekben, a sebesség, a sűrűség és a kapacitás összefüggéseiben. A torlódások akkor alakulnak ki, amikor a kereslet megközelíti vagy meghaladja a közlekedési rendszer kapacitását. A forgalom tervezése és kezelése magában foglalja a kapacitásbővítést, a jelzőlámpa- és útépítési megoldásokat, a közösségi közlekedés fejlesztését, valamint díjszabási és kereslet-kiegyenlítő intézkedéseket.

gazdasági értelemben a forgalom a piacokon zajló adásvételek vagy értékesítések összvolumene, illetve a bevételek szintjét is jelentheti. A kereskedelmi forgalom gyakran mérhető termékek eladott mennyiségével és az ezzel járó bevételekkel. A forgalom szintje jelzi a gazdasági aktivitást, és alapvető mutatója lehet vállalati teljesítménynek, kerületi vagy városi gazdasági erőnlétnek.

Adatok és mérés szempontjából a forgalom összegyűjtése különböző forrásokból történik: közúti forgalom számlálói és érzékelői, kamerarendszerek, felmérések a közlekedési szokásokról; gazdasági forgalom esetén értékesítési adatok, forgalmi jelentések és piaci elemzések szolgálnak alapul. A forgalom alakulását számos tényező befolyásolja, például a várostervezés, a földhasználat, az árképzés vagy a különleges események.