Filtrációs

Filtrációs kifejezés a filtrációhoz kapcsolódó eljárások és rendszerek összességét jelenti. A filtráció célja gyakran egy folyadékból vagy gáztérből szilárd részecskék eltávolítása vagy egy komponens elválasztása a részecskék mérete és a szűrőanyag alapján. A folyamat általában fizikain alapuló elválasztás, amely lehet egyszerű vagy többfázisú, ipari vagy laboratóriumi környezetben alkalmazható.

Az alkalmazott filtrációs módszerek közé tartozik a felületi és a mélységi szűrés. A felületi szűrés a szűrőfelületén történik, és a nagyobb részecskéket fogja fel, miközben a folyadék átfolyik. A mélységi szűrés a szűrőanyag belső szerkezetén át teríti szét a szennyeződéseket. Ezenkívül a membrán-alapú szűrés közé tartozik a mikrofiltráció, ultrafiltráció, nanofiltráció és a fordított ozmózis.

Filtrációs médiák és eszközök között megtalálhatók a papír- és textíliaszűrők, aktív szén és egyéb adszorberanyagok, kerámiamenbránok, valamint polimer membránok. A választás a kívánt határméreten, áramlási sebességen és a szennyeződés típusán múlik.

Filtrációs eljárásokat széles körben alkalmaznak vízkezelésben, élelmiszer- és italiparban, gyógyszer- és biotechnológiában, levegőtisztításban és orvosi célokra, például steril filtráció a fertőző ágensek eltávolítására. Az előírások szerint a folyamatok dokumentáltak és rendszeresen ellenőrzöttek a minőség és biztonság érdekében.

Fontos szempontok a teljesítmény és a költségek mellett a fouling (szűrő eldugulása) és a tisztítási/újrahasznosítási lehetőségek (CIP). A filtrációs rendszerek gyakran tartalmaznak előtisztítást, végső szűrést és visszamosási (CIP) rendszereket.

Fenntarthatóság szempontjából a filtrációs technológiák méretre és energiaigényre optimalizálhatók, és a hulladékkezelés is fontos része a tervezésnek.