Felmérések

Felmérések kifejezés többnyire két kontextusban használatos: társadalomtudományi felmérések és földmérési/geodéziai felmérések. A felmérések célja rendszerint azt megérteni vagy feltérképezni, ami egy adott csoport vagy terület jellemző. Egyes esetekben a kifejezés a jellemzők mennyiségét is becslés útján adja meg, például vélemények arányát vagy földrajzi adatok sűrűségét.

Társadalomtudományi felmérések: céljuk a vélemények, magatartások és demográfiai vagy gazdasági jellemzők becslése. A megfigyelés reprezentatív mintavétellel történik: véletlen, rétegzett vagy klaszter mintavétel. Az adatok kérdőívek, szervezett interjúk vagy online felmérések útján gyűlnek. A feldolgozás során minőségbiztosítás, súlyozás és statisztikai elemzés segíti a becslések és mutatók előállítását. Fontos a kérdőív érvényessége és megbízhatósága, valamint a torzítások és a válaszadói nemteljesítések minimalizálása.

Földmérési/geodéziai felmérések: céljuk a földterületek és építmények pontos helyének, határainak és magasságának rögzítése, illetve a topográfia feltárása. A terepi munka GNSS-berendezésekkel, totálállomásokkal és más mérőeszközökkel történik, majd az adatok feldolgozása koordinátarendszerekben történik, és megbízható kontrollhálózatokkal kiértékelik őket. Az eredmény lehet térkép, ingatlanhatár vagy topográfiai modell, amely a tervezéshez és a döntéshozatalhoz szolgál.

Etika és jog: adatvédelem, anonimitás és beleegyezés, a személyes adatok védelme (GDPR és helyi előírások). A felmérések eredményei gyakran szolgálnak közpolitikai döntéshozatalhoz, piackutatáshoz, várostervezéshez és tudományos kutatásokhoz, miközben a pontosság és a megbízhatóság biztosítása a fő szempont.