Felekezetek

Felekezetek olyan önálló vallási közösségek, amelyek egy közös hitet követnek, de tanításaik, rítusaik és szervezeti formáik tekintetében elkülönülnek egymástól. A felekezetek kialakulása történelmi és teológiai folyamat eredménye: a hit értelmezésbeli különbségek, reformációk, illetve vallási hagyományok belső pluralizmusa. A keresztény hagyományban például a római katolikus, görög katolikus, ortodox, evangélikus, református, baptista, metodista és pünkösdi irányzatok léteznek; más vallásokban, például a buddhizmusban vagy az iszlámban is kialakultak külön irányzatok vagy iskola-közösségek, amelyek saját tanítást, gyakorlati útmutatást és jogi hagyományokat alakítottak ki.

Jellemzőik közé tartozik a szervezettség és döntéshozatali mód, a liturgia és a szentségek gyakorlata, a hitelveket meghatározó nyilatkozatok, valamint a lelkészi szolgálat intézményesítése. A felekezetek általában autonóm közösségek, de gyakran kötődnek egymáshoz ökumenikus párbeszéd révén, és részt vesznek vallások közötti együttműködésben.

A modern társadalmakban a felekezetes pluralizmus növeli a vallási sokszínűséget, ugyanakkor kihívást jelent a párbeszéd és a közös társadalmi értékek megtalálása.