Dúsítása

Dúsítása olyan folyamat, amelynek célja egy anyag vagy keverék adott összetevőjének koncentrációjának növelése. A kifejezés több területen használatos, és lehet fizikai, kémiai vagy biológiai jellegű. A dúsítás általában a kiválasztott összetevő arányának növelésére irányul, gyakran speciális feldolgozási lépésekkel kísérve.

Egyik gyakori alkalmazása az élelmiszeripari dúsítás vagy táplálékdúsítás: olyan eljárások, amelyek során a termékhez mikrotápanyagokat adnak a táplálkozási hiányok mérséklésére. Példák: iodizált só, dúsított gabonafélék, tejben és tejtermékekben lévő vitaminok és ásványi anyagok. A dúsított termékeket gyakran szabályozzák, és a címkén feltüntetik a hozzáadott tápanyagokat.

Atomenergetikában a dúsítás a természetes uránban található hasadó U-235 izotóp arányának növelését jelenti. Célja, hogy a kiindulási anyag reaktorban felhasználható legyen. A módszerek közé tartozik a gázt diffúzió és a centrifugálás; lézerrel végzett dúsítás is ismert. A dúsítást szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett végzik a proliferáció kockázatának mérséklése érdekében.

Bányászati és ásványfeldolgozási kontextusban a dúsítás a nyersanyagban található értékes ásványi anyag tartalmának növelését jelenti. Gyakori eljárások a flotáció, a mágneses és a gravitációs szeparáció, melyek eredményeként koncentrátum és melléktermék keletkezik.

Biológiában a dúsítás vagy enrichment olyan laboratóriumi eljárás, amely során a célmikroorganizmusok arányát növelik adott körülmények vagy tápanyagok biztosításával. Ezt alkalmazzák diagnosztikai és környezeti mikrobiológiai vizsgálatokban, például az izoláció megkönnyítésére.

Összefoglalva, a dúsítás egy általános fogalom, amely a kontextustól függően a komponensek arányának növelésére utal.