Deszenzitizáció

Deszenzitizáció olyan folyamat vagy terápia, amelynek célja, hogy valaki fokozatos, kontrollált ingerlés vagy expozíció révén csökkentse vagy megszüntesse a túlzott válaszreakciót egy ingerre. A leggyakoribb alkalmazási területek közé tartozik a pszichológia és az allergológia. A fogalom többféle megközelítésre utal, köztük a rendszeres deszenzitizációt és az immunterápiás deszenzitizációt.

A pszichológiában a deszenzitizációs terápia leggyakoribb formája a rendszeres deszenzitizáció, amelyet Joseph Wolpe fejlesztett ki a 1950-es években. Ennek során relaxációs technikákat tanítanak be, majd hierarchikus félelem- vagy szorongáshierarchiát dolgoznak ki, és a páciens fokozatosan szembesül a kiváltó ingerekkel úgy, hogy közben megőrzi a nyugalmát. A megközelítés célja a pánik vagy rettegés legyőzése a kognitív–viselkedési asszociáció megváltoztatásával.

A módszer más formái közé tartozik az intenzív expozíció, amikor rövid idő alatt sokkal erősebb ingerléseket tűr meg a páciens. Pszichés rendellenességek mellett az allergia kezelésében is alkalmaznak deszenzitizációt immunterápiaként, amely során fokozatosan növelik az allergén mennyiségét vagy gyakoriságát a szervezet toleranciájának kialakítására, illetve gyógyszerérzékenység esetén gyógyszerdeszenzitizációs protokollokat.

Előnyök: többnyire hatékony a fóbiák és szorongásos zavarok kezelésében, gyakran kevesebb mellékhatással jár, ha szakember felügyelete alatt történik. Kockázatok: időigényes, egyéni különbségek vannak, és nem minden állapotban működik. A kezelés személyre szabott és általában több lépésben valósul meg.