Decentralizáció

Decentralizáció a közpolitikai és közigazgatási rendszerek olyan folyamata, amelynek során hatásköröket, döntéshozatali jogkört és forrásokat átadnak a központi hatalomtól regionális vagy helyi szintekre, illetve adott szervezetekre vagy közösségekre. A decentralizációt több szinten értelmezik: politikai decentralizációt, amelytől a helyi közösségek választott testületeinek autonómiája nő; adminisztratív decentralizációt, amely a közigazgatási feladatok átadását jelenti; fiskális decentralizációt, amely a helyi önkormányzatok saját bevételekhez és költségvetéshez jutását jelenti. Fontos megkülönböztetni a dekoncentrációt (azonos központi hatalom által működtetett helyi szervek) és a devolúciót vagy decentralizáció magasabb formáit, ahol a helyi egységek jogköre megnő.

A decentralizáció célja általában a hatékonyság növelése, a helyi igények jobb figyelembe vétele és a központi hatalom terhének csökkentése. Előnyök közé tartozik a döntések gyorsabb meghozatala, a demokratizálódás és az elszámoltathatóság erősödése.Hátrányai lehetnek a kapacitásbeli különbségek, finanszírozási egyenlőtlenségek, koordinációs és normatív kihívások, valamint a helyi érdekek és közösségek közötti verseny.

Nemzetközi példák közé tartozik a federatív országokban megfigyelt erősebb helyi önkormányzati jogkörök (például az Egyesült Államok, Németország), illetve olyan egységállamok, ahol a központi államhatalom erős, de a helyi szintek jelentős autonómiával dolgoznak. A decentralizáció szorosan összefügg a közigazgatás modernizációjával és a közpolitikák helyi adaptálhatóságával.