Csoportthinket

Csoportthinket (angolul *groupthink*) egy pszichológiai és szociológiai fogalom, amely egy csoport döntéshozatali folyamatát írja le, amikor a tagok egyedüli célként a csoport harmóniájának és egységének fenntartását helyezik előtérbe, gyakran kockáztatva a kritikus gondolkodást és a racionális döntéshozást. A fogalmat Irving Janis amerikai szociológus és politológus vezette be 1972-ben a *Victims of Groupthink* című könyvében, amelyen keresztül a csoportos döntéshozatal hibáit és negatív hatásait vizsgálta.

A csoportthinket jellemző jelei közé tartozik a túlzott optimizmus, a csoporttagok közötti nyomás, hogy mindenki egyetértésben legyen a döntéssel, valamint az alternatív megoldások elutasítása vagy figyelmen kívül hagyása. A csoport tagjai gyakran elnyomják a disszidens hangokat, és a külső kritika vagy információ elutasítása is jellemző. Ez a folyamat gyakran vezet olyan döntésekhoz, amelyek nem alapozódnak teljes információkra vagy kritikai elemzésre, és gyakran negatív következményekkel járnak.

A csoportthinket számos területre kiterjed, például a politikára, a vállalkozások döntéshozatali folyamataira, vagy akár a sportcsapatok stratégiáira is. Janis példaként a Kennedy-kormány 1962-es kuba-szörnyűtett (Bay of Pigs) és a Vietnam-háború kezdetének döntéseit hozta fel, amelyek mindkét esetben a csoportthinket hatásainak példái voltak. A fogalom azonban nem csak negatív konnotációkat hordoz; a csoportos döntéshozatal előnyei, mint például a különböző perspektívák összehangolása és a csoportos felelősség érzése, is fontosak lehetnek bizonyos helyzetekben.

A csoportthinket megelőzése vagy csökkentése érdekében Janis és más kutatók számos stratégiát javasoltak, mint például a csoporton kívüli szakértők meghívása, az anonim vélemények gyűjtése, vagy a döntéshozatal folyamatának rendszeres elemzése. A csoporttagok tudatosabbá válhatnak a saját gondolkodásuk és a csoport nyomásának hatásairól, és így segíthetik a racionálisabb döntéshozást.