Csontosodás

Csontosodás a szervezetben a kötő- vagy porc keretekből csonttá alakuló folyamat. Alapvető a váz fejlődésében, különösen a koponya és a hosszú csontok esetén. A folyamat két fő módja ismert: intramembrános csontosodás és endokondrális csontosodás.

Intramembrános csontosodás: mesenchymális sejtekből közvetlenül osteoblastokká differenciálódnak, és osteoidból mineralizálódó csonttömeg keletkezik. Központokban zajlik a kötőszöveti membránokból első csontállomány keletkezése; idővel woven csontból lamelláris csont és a periosteum alakul ki. Főként koponyacsontok és clavicula bizonyos részei területén történik.

Endokondrális csontosodás: hyalin porc modell alapján zajlik. Chondrocyták növekedése és a porc mineralizálódása után a periosteális bud behatolásával osteoblastok képződtetik a csontot a porcmodell külső részén. Így alakul ki a hosszú csontok diaphysis-tömege, később epiphysisekben is megjelennek másodlagos csonttömeg-központok. A növekedési lemez biztosítja a hosszanti növekedést, amely serdülőkor környékén záródik.

Életkori vonatkozások: a csontosodás magzati korban és a korai gyermekkorban zajlik; koponya csontjai főként intramembranosan fejlődnek, a fontanellák a gyermekkorban záródnak. Hosszú csontok növekedése a növekedési lemezeken keresztül történik.

Klinikai relevancia: a csontosodási rendellenességek közé tartoznak veleszületett vagy szerzett problémák, például vitamin D-hiány miatti rachitis, osteogenesis imperfecta és egyéb csontdysplasiák. Diagnózisa radiológiai és klinikai vizsgálatokkal történik; kezelése az adott okoktól függ.