Bizonyosságát

Bizonyosságát, illetve a hozzá kapcsolódó köznyelvi és szakmai használatot többértelmű fogalomként értelmezzük. A bizonyosság maga az a hozzáállás vagy állapot, amelyben valaminek igaz volta megkérdőjelezhetetlennek vagy legalábbis jelentősen valószínűnek tűnik. A szó különböző kontextusokban utalhat egy konkrét állítás igazságának mértékére, vagy arra, hogy egy döntésre, következtetésre mennyire lehet tekinteni megbízható alapként.

Etymológiája szerint a bizonyosság a bizonyos melléknévből képzett absztract fogalom, amely a magyar nyelvben a -sság képzővel alakul. A -át végződésű alakja, például bizonyosságát, a birtokos vagy kijelölt viszony kifejezésével jelzi, hogy valamilyen dologhoz kötődik egy adott bizonyosság vagy annak mértéke.

Filozófiai értelemben a bizonyosság kérdése az epistemológia középpontjába került. Megkülönböztethető a logikai vagy matematikai bizonyosság (például axiómákból levezetett tételek) és az empirikus bizonyosság (bizonyítékokon alapuló meggyőződés). Szkepticizmusok és fundamentaliszmusok vitában vizsgálják, hogy létezik-e abszolút bizonyosság, és hogyan igazolható a tudás.

Gyakorlati környezetben a bizonyosság gyakran a bizonyíték, a bizonytalanság és a konfidencia arányát jelöli meg. A tudományban és a jogban az állítások bizonyosságát folyamatosan értékelik, és az „ismeret bizonyossága” gyakran összefügg a források, az adatok minőségével és a bizonyítás erejével. A bizonyosság tehát kontextusfüggő, és különböző területeken eltérő mércéket alkalmaz.