Beágyazódás

Beágyazódás (implantáció) az embrionális fejlődés korai szakasza, amely során a blastocysta a méh endometriumába ágyazódik, ezzel megkezdve a terhesség fenntartásának feltételeit. A megtermékenyített petesejt a megtermékenyítés után körülbelül 6–10 nappal éri el a méhet, és a receptív endometriumhoz kapcsolódik.

A folyamat három fázisban zajlik: apozíció, adhézió és invázió. Az apozíció során a blastocysta közel kerül az endometriumhoz. Az adhéziót a trophoblast sejtek és az endometrium felszínén található adhéziós molekulák (például integrinek) közvetítik. Az invázió során a trophoblast behatol az endometrium stromájába, és a deciduával körülvéve megkezdődik a mélyebb behatolás, amely a korai placenta alapját képezi.

A trophoblast differenciálódik cytotrophoblast és syncytiotrophoblast sejtekké; utóbbi mélyebb behatolást és tápanyag- és vérkészlet-átvitelt biztosít. Az endometrium decidualizálódik: a stromális sejtek megvastagodnak, és immunológiai módosulások történnek, amelyek elősegítik a terhesség immunológiai toleranciáját. Implantáció után a syncytiotrophoblast humán koriongonadotropint (hCG) termel, amely fenntartja a sárgatestet és a korai progeszteron-termelést.

Klinikai összefüggések: a beágyazódás sikeressége alapvető a terhesség fennmaradásához. Rendellenességei korai vetéléshez, magzati fejlődési problémákhoz vagy ektopikus (ektopikus) terhességhez vezethetnek. Az asszisztált reprodukciós technikák során különösen fontos a méh receptivitásának és az implantációs ablak megfelelő kezelése.