Afganisztánnal

Afganisztán, hivatalos nevén Afganisztáni Iszlám Köztársaság, egy tengerparttal nem rendelkező ország Dél-Ázsiában. Nyugaton Iránnal, északnyugaton Türkmenisztánnal, északon Üzbegisztánnal, északkeleten Tádzsikisztánnal és Kínával, keleten és délen Pakisztánnal határos. Az ország területe rendkívül hegyvidéki, főként a Hindukus-hegység uralja, amely az ország északkeleti részén húzódik. A főváros és legnagyobb város Kabul.

Afganisztán történelme évezredekre nyúlik vissza, és számos birodalom és civilizáció kereszteződésében fekszik, beleértve a perzsa, a görög, a mongol és az iszlám birodalmakat. Az ország a 19. században brit és orosz befolyási övezet lett, és a 20. században többször is átalakult. A Szovjetunió 1979-es inváziója polgárháborúhoz vezetett, amelyet az 1990-es években tálib hatalomátvétel követett. A 2001-es amerikai vezetésű invázió véget vetett a tálib uralomnak, de az ország azóta is instabilitással és konfliktusokkal küzd.

Afganisztán etnikailag sokszínű ország, fő etnikai csoportjai a pastuk, tádzsikok, hazárok és üzbégek. Az iszlám a domináns vallás. Az ország gazdasága nagyrészt mezőgazdaságra épül, de jelentős ásványkincsekkel is rendelkezik. Az elmúlt évtizedek konfliktusai súlyosan érintették az infrastruktúrát és a gazdasági fejlődést, ami humanitárius válsághoz vezetett. A jelenlegi politikai helyzet továbbra is bizonytalan, és az ország jövője jelentős kihívásokkal néz szembe.