égéstérben

Az égéstérben a tüzelőanyag és az oxidálószer találkozásából lezajló égés energiát szabadít fel, amelyet hőként és munkaként hasznosítanak. A tér geometriája és a hőmérsékleti körülmények meghatározzák az égés hatékonyságát, a nyomást és a kibocsátásokat.

Elhelyezkedés és szerep: égéstérnek nevezzük a belső égésű motorok, kazánok, gáz- és repülőgép-turbinák, kandallók és kályhák égési részét. Ebben a térben alakul ki a tüzelőanyag és levegő keveréke, ahol a gázok nagy nyomáson és magas hőmérsékleten kilépnek.

Geometria és anyagok: az égéstér formája befolyásolja a nyomás- és hőkiegyenlítést, a mechanikai terhelést és a hőátadást. Gyakori kivitelezések közé tartozik a hengeralakú vagy gömbre emlékeztető zárt tér. Anyagát tekintve hőálló ötvözetek és kerámiák használatosak a magas hőmérséklet- és korróziós igények miatt.

Égéstípusok és üzem: égéstípusok között megtalálható a diffúziós égés és az előkeveredett (premixed) égés. A gyújtás módja lehet gyújtógyertya vagy kompresszió által bekövetkező gyújtás. A keverék megfelelő előállítása és a gyújtási időzítés fontos a hatékonyság és a káros kibocsátások minimalizálása szempontjából.

Környezet és biztonság: a jól tervezett égéstér növeli a termikus hatékonyságot és csökkenti a káros emissziókat, például NOxokat, szén-monoxidot és részecskéket. Ennek érdekében gyakran alkalmaznak utókezelést (katalitikus konverterek, SCR) és nyomás- illetve hőmérséklet-szabályozást, valamint EGR-t.

Történet és alkalmazás: az égéstér koncepciója alapvető a motor- és energiatermelő technikák fejlődésében, a 19. és 20. századi fejlesztések nyomán vált általánossá számos berendezésben.