állapotfigyelés

Állapotfigyelés egy olyan rendszerszintű tevékenység, amely egy adott eszköz, rendszer vagy folyamat állapotát folyamatosan vagy periodikusan megfigyeli és rögzíti időben. Célja az állapotmegóvás, a teljesítmény és a megbízhatóság értékelése, a hibák vagy rendellenességek korai felismerése, valamint a döntéstámogatás karbantartási és üzemeltetési feladatokhoz.

Az állapotfigyeléshez szükséges fő elemek közé tartoznak a szenzorok és mérőeszközök, az adatrögzítésre szolgáló rendszerek, az idősoros adatok tárolása és feldolgozása, a vizualizációs felületek, valamint az értesítési és automatikus reakciók mechanizmusai. Ezek lehetővé teszik a folyamatos nyomon követést, az adatok közvetlen értelmezését és a gyors beavatkozást szükség szerint.

Rendszerint több módszert alkalmaznak: kondíciófigyelés, prediktív karbantartás, anomália- és trendfigyelés, küszöbérték-alapú riasztások és gépi tanuláson alapuló modellek. Az adatok típusa lehet numerikus mért értékek, eseményadatok, naplóbejegyzések vagy metaadatok. A kiértékelés során meghatározzák a kulcsállapot-változókat, a mintavételi gyakoriságot és a minőségi követelményeket.

Folyamata magában foglalja a kulcsállapot-változók kiválasztását, a kívánt mintavételi gyakoriság és küszöbértékek meghatározását, az adatok minőségének ellenőrzését, a vizualizációs és riasztási logika kiépítését, majd a beavatkozások megtervezését. Alkalmazási területei közé tartozik az ipari gyártás gépészeti rendszerei, informatikai infrastruktúra és szolgáltatások üzemeltetése, egészségügyi és közlekedési rendszerek, energiagazdálkodás és környezetfigyelés. Előnyei közé tartozik a megnövekedett üzemidő, a karbantartási költségek csökkenése, a biztonság növelése és a jogszabályi megfelelés. Kihívások közé tartozik az adatminőség, a zajos vagy hamis riasztások kezelése, az integráció a meglévő rendszerekkel, valamint az átlátható és megfelelően magyarázható döntéshozatal biztosítása. Kapcsolódó koncepciók: megfigyelhetőség, prediktív karbantartás és a gyártás 4.0 része.