észterekként

Az észterekként kifejezés valójában az észterek kategóriájára utal, a szerves vegyületek közé tartozó csoportokra, amelyek a savos karboxil- és az alkoholtartalmú csoportok összekapcsolódásával keletkeznek. Az észterek általános szerkezete R-CO-O-R', ahol R a karboxilcsoportot hordozó maradék, R' pedig az alkoholos maradék. Gyakran jellegzetes illatuk és ízük miatt ismertek; természetes anyagokban, traizensvegyületekben és ipari termékekben egyaránt előfordulnak.

Az észterek nevei és típusai a kapcsolódó sav és alkohol szerint alakulnak. Elnevezésük gyakran úgy történik, hogy az alkoholderék nevét követi az–észter a sav maradék nevével, például metil-észterként vagy metil-acetát néven ismert metil-észter a savja az ecetsav, az alkoholja pedig a metanol. Az észterek viszonylag gyakoriak a bolygó különböző részeiben, és sok illatanyag, aromás anyag és természetes íz része.

Előállításuk leggyakoribb módszere a Fischer-észterizáció: savkatalizált reakció carboxil- és alkohol között, közben víz távozik. Ezt a folyamatot gyakran alkalmazzák olyan rétegekben, ahol cél az adott illatos vagy ízletes észter előállítása. Reaktív folyamatok között szerepel a hidrolízis (sav- vagy báziskatalízis), amely során az észterek visszaalakulnak a savhoz és az alkoholhoz, illetve a transzészterifikáció, amely során az észterek alkilcsoportjai más alkoholokkal cserélődnek.

Használatuk széleskörű: aromákban és ízesítőkben, oldószerekben, polimerekben (például poliettersavból származó műanyagokban), valamint biodízellel kapcsolatos folyamatokban is szerepet játszanak. Természetes kortársaik között megtalálhatók zsírok és olajok részleges vagy teljes észterei, mint a triglyceridek.