állapotváltoztatást

Állapotváltoztatásnak nevezzük azt a folyamatot, amely során egy rendszer egyik állapotból egy másikba jut. Az állapot fogalma területenként eltérő lehet: fizikai állapot (fázis), energiaállapot kvantumos rendszerben vagy egy számítógépes modell állapota. Az állapotváltoztatás lehet külső hatásra bekövetkező vagy a rendszer belső dinamikájának eredménye.

Fizikai értelemben gyakori példák a fázisátalakulások, azaz a anyag halmazállapot-változásai: víz olvad és megfagy, illetve párolog és kondenzálódik. Ezeket általában hőmérséklet és nyomás változása váltja ki, és gyakran latens hő kapcsolódik hozzá. A fázisátalakulások lehetnek elsőrendű vagy másodrendű, és összefüggnek a fázisdiagramokkal, a kritikus pontokkal és a termodinamika alapelveivel.

Kvanteszinten az energiaállapotok közötti átmenetek jellemzik a rendszer viselkedését. Ilyenkor az elektronok különböző energiaközpontok között ugranak, amelyet fotonfelvétel vagy -kibocsátás kísérhet, és ez meghatározza a spektrumokat. Az állapotváltoztatás ezen formája alapja a spektroszkópiának, a fotonikus kommunikációnak és az anyagok optikai tulajdonságainak.

Informatikai és mérnöki alkalmazásokban az állapotváltoztatás olyan, egy állapotgépen belüli eseményhez kötött átmenet, amely után a rendszer új állapotba lép. Ezek a váltások meghatározzák a szoftverek és vezérlések viselkedését, hibakezelést vagy döntési logikát írva elő.

Összefoglalva, az állapotváltoztatás számos tudományterületen központi fogalom: a rendszer állapotának változása a környezet, belső energia vagy információ hatására.