Árrugalmasság

Árrugalmasság a gazdaságtudományban azt jelenti, hogy a mennyiség (általában kereslet vagy kínálat) milyen mértékben reagál az ár változására. Keresleti árrugalmasságról beszélünk, amikor a változás a keresett mennyiségen mutatkozik meg, míg kínálati árrugalmasságról a kínált mennyiség reagálásáról. Általában a kereslet negatív, ezért a tényleges jel mellett gyakran az abszolút értéket értelmezik.

A mértékadó képletek a következők: a keresi­tlei árrugalmasság ε_d = (dQ_d/dP) · (P/Q_d), ahol Q_d a keresett mennyiség és P az ár. A kínálati árrugalmasság ε_s = (dQ_s/dP) · (P/Q_s), ahol Q_s a kínált mennyiség. Gyakorlatban gyakran használt között középértékekkel számolt arc (midpoint) rugalmasság, amelyet ε_arc = (ΔQ/ΔP) · (P_avg / Q_avg) ad meg, ahol P_avg és Q_avg az átlagértékek.

Értelmezés szempontjából: a rugalmasság abszolút értéke alapján beszélhetünk rugalmas ( |ε| > 1 ), rugalmatlan ( |ε| < 1 ) és egységsúlyú ( |ε| ≈ 1 ) keresletről vagy kínálatról. A magas rugalmasság például jelzi, hogy kis árváltozás is jelentős mennyiség-változást okoz; az alacsony rugalmasság pedig kevésbé reagáló piacot jelez.

Fő tényezők közé tartozik a helyettesíthetőség, a szükségletek jellege, a jövedelem aránya a kiadásokon belül, a termék definíciója, valamint a gazdasági időhorizont, mivel hosszabb távon általában nagyobb rugalmasság várható. Az árrugalmasság alkalmazható adók hatásainak elemzésére, árazási stratégákhoz és bevételelemek megértéséhez is, de figyelembe kell venni a ceteris paribus feltételezést és a rugalmasság időben változó voltát.