Árfolyamelmélet

Az árfolyamelmélet a közgazdaságtan azon ága, amely az árfolyamok alakulását és a mögöttük húzódó mechanizmusokat vizsgálja. Időhorizonttól függően makrogazdasági változókkal, például inflációval, kamatlábakkal, a fizetési mérleggel és tőkeáramlásokkal foglalkozik.

Kiemelt megközelítések a paritás-elméletek: vásárlóerő-paritás (PPP) szerint hosszú távon az árszínvonalak arányában változik az árfolyam; kamatparitás (IRP) szerint a kamatkülönbségek a külföldi pénzmozgást és így az árfolyamot mozgatják. Mindkettő erősen feltételes és leginkább hosszú távon teljesül.

Monetáris modellek a pénzmennyiség és a kamatlábak hatását hangsúlyozzák, a fizetési mérleg-alapú megközelítés a külkereskedelmi és tőkeáramlások összefüggéseit vizsgálja; a Dornbusch overshooting modell pedig a rövid távú árfolyam-ingadozásokat magyarázza az árfolyam gyors reagálásával a makrogazdasági sokkokra.

Empirikusan a PPP és IRP gyakran nem érthető meg pontosan rövid távon; a valóságban a várakozások, spekuláció, tőkeáramlások volatilitása és a jegybanki intervenciók is meghatározóak. Az árfolyamrendszer típusa (lebegő vagy kötött) befolyásolja a modellek érvényességét.

Az árfolyamelméletet a gazdaságpolitika, árfolyamkockázat-kezelés és a központi bankok döntéseinek értelmezése során használják. Kritikusai szerint a modellek egyszerűsítések, és a valóságban a tényezők összetett köre miatt előrejelzéseik bizonytalanok lehetnek.