Állatkísérlet

Állatkísérlet (állatkísérletezés) olyan tudományos tevékenység, amely élő állatokat használ fel a biológiai folyamatok megértése, a betegségek mechanizmusainak feltárása, illetve új gyógyszerek és terápiák értékelése céljából. Általában laboratóriumi körülmények között zajlik, és magába foglalja az állatok kiválasztását, kísérleti beavatkozást, megfigyelést és adatgyűjtést.

Főbb felhasználási területek közé tartozik a toxikológiai vizsgálat, gyógyszerkutatás, immunológiai és neurológiai kutatások, valamint kozmetikai és mezőgazdasági termékek biztonságosságának értékelése. A kísérletek gyakran magukban foglalják a szervezetek biokémiai reakcióinak megfigyelését, a kifejezett betegségek modellezését és a terápiás beavatkozások hatékonyságának vizsgálatát.

A modern állatkísérletek gyökerei a 19. századra nyúlnak vissza, és a 20. században erősödtek meg; a kutatási gyakorlatot egyre szigorúbb előírások és etikai megfontolások formálták. A 3R elv—helyettesítés, redukálás, finomítás— az etikai keretek közé tartozik, és az európai uniós irányelvek, valamint nemzeti jogszabályok révén valósul meg.

Etika és jogi keretek: az állatkísérleteket általában előzetes és folyamatos etikai jóváhagyás, állatvédelmi felügyelet és minimalizálási eljárások kísérik. Különösen fontos a szenvedés minimalizálása és a releváns tudományos kérdés valódi szükségessége.

Alternatívák és vita: az in vitro módszerek, sejt- és szervek alapú modellek, számítógépes modellezés és organ-on-a-chip technológiák léteznek. Ezek sok esetben csökkenthetik vagy felváltják az állatkísérleteket, de gyakran nem adnak teljes képet, ezért a 3R elv szerint elengedhetetlen a megfelelő kombináció alkalmazása.