zsírsavsókat

A zsírsavsók olyan vegyületek, amelyeket zsírsavak sóként képviselnek fémekkel. A zsírsavak karboxilát csoportot hordoznak, ezért a megfelelő pozitív fémkationnal (például nátrium, kálium, kalcium vagy magnézium) sót képeznek. A leggyakoribb példák a nátrium- és kálium-zsírsav-sók, míg kalcium- és magnézium-zsírsav-sók is előfordulnak. Gyakran a zsírsav-sók a szappanosítás eredményként keletkeznek, vagy különböző lúgos reakciók útján nyerhetők.

Előállításuk leggyakoribb módja a szappanosítás (alanolítás): zsírok és olajok reagálnak alacsony vagy közepes lúgtartalmú oldószerekkel (például NaOH vagy KOH), amely eredményeként hosszú láncú szénsav sói keletkeznek. A Ca(OH)2 vagy Mg(OH)2 alkalmazásával kalcium- vagy magnéziumsókat is előállíthatók, amelyek gyakran más tulajdonságokkal rendelkeznek, például alacsonyabb oldhatóságúak lehetnek adott körülmények között.

Jellemzőik közé tartozik a hosszú hidro- és poláris fej csoport jelenléte: a hosszú hidrofób láncok olaj- és zsíroldékony, míg a poláris fehérje rész a vízben oldhatóvá teszi a sókat. Ennek köszönhetően felületi feszültség-csökkentőként és emulzifikálóként viselkednek, és micellákat képeznek vízben. Széles körben használják tisztító- és mosószerekben, valamint egyéb szappan- és tisztítószer-formulákban.

Példák rájuk: nátrium-sztearát, nátrium-palmitát, kálium-oleát, kalcium-zsírsav-só. Vízzel érintkezve a nátrium- és káliumsó-típusok általában jól oldódnak, míg a kalcium- és magnéziumsók oldhatósága korlátozottabb lehet, és szappan-lerakódáshoz vezethet.