zsidó

Zsidó kifejezés többféle identitást takar: vallási közösséget alkotó tag, etnikai‑kulturális közösség része, vagy ezek kombinációja. Vallási értelemben a zsidóság olyan ember, aki a judaizmus előírásait követi; konverzióval közösséghez lehet csatlakozni. A hagyomány szerint a zsidó identitás gyakran anyai ági öröklődésen alapul, de a modern közösségek között különféle gyakorlatok léteznek.

A zsidó nép története az ókori Izrael/Júdea időiből ered, majd a diaszpórában a világ különböző részeire került. A zsidó kultúra nyelvei közé tartozik a héber (liturgiai és modern használat), a jiddis és más regionális nyelvek. Az ünnepek és hagyományok közé tartoznak például a Pészach, Hanuka és Sávuot.

A zsidóságon belül több vallási irányzat létezik: ortodoxia, konzervatív judaizmus és reform judaizmus; emellett sokan tekintik magukat szekuláris vagy kulturális zsidóknak. A világon mintegy 14–15 millió zsidó él, a legnagyobb közösségek Izraelben és az Egyesült Államokban találhatók; Európában és más kontinenseken is élnek zsidó közösségek.

A zsidó történelem magában foglalja a megpróbáltatásokat, pogromokat és a holokauszt súlyos traumaát, amely mély nyomot hagyott a közösségen. A modern korban Izrael állam megalakulása és a diaszpóra világszintű kulturális hatása formálják a mai zsidó identitást és közösségi életet.