vízszennyezdések

A vízszennyezdések a víztestekbe jutó olyan anyagok és energiahatások összessége, amelyek rontják a víz minőségét, és negatív hatást gyakorolnak az élővilágra, az ivóvíz- és vízfelhasználásra, valamint az emberi egészségre.

Forrásai között megkülönböztethetők a pontszerű források, például szennyvíz- vagy ipari kibocsátások, és a diffúz vagy nem pontszerű források, így mezőgazdasági lefolyások, városi esővíz, erózió vagy talajágy feltöltődés.

A vízszennyezés típusai közé tartoznak a tápanyagok (foszfor és nitrogén), nehézfémek, oldott szerves vegyületek, növényvédő- és gyógyszermaradványok, ipari vegyületek, oldható szilárd anyagok és mikroplasztik, valamint mikrobiológiai szennyeződések.

Hatásai közé tartozik az oxigénfogyasztás növekedése és eutrofizáció, vízi élőhelyek megváltozása, populációk összeomlása vagy átalakulása, valamint humán egészségre gyakorolt kockázatok fertőzések és hosszabb távú expozíciók révén.

Mérésére és kezelésére szolgáló mutatók például az oldott oxigén, BOD és COD értékek, nitrit/nitrát és foszfor koncentrációk, pH, oldott szilárd anyagok és mikrobiológiai indikátorok. A megelőzés és a kezelés magában foglalja a szennyvíztisztítást, a diffúz források csökkentését, a fenntartható vízgazdálkodást és a környezeti monitoringot.

Szabályozása az EU Vízkeretirányelve és a nemzeti környezetvédelmi jog alapján történik. A vízminőség javítására hosszú távú tervek, vízgyűjtő-gazdálkodás és minden szakaszban történő monitorozás szükséges. A jelentős magyarországi víztestek védelme érdekében különös figyelmet fordítanak a folyók folyamatos hurokba épített felügyeletére és a megelőző intézkedésekre.