vákuumkörnyezetet

A vákuumkörnyezetet a térfogat azon része, ahol a nyomás lényegesen alacsonyabb a környezeti légnyomásnál. Ez az alacsony nyomás azt jelenti, hogy a részecskesűrűség is rendkívül kicsi, gyakorlatilag nincsenek ott olyan molekulák, amelyek ütközhetnének vagy kölcsönhatásba léphetnének egymással vagy más anyagokkal. A vákuum nem egy abszolút állapot, hanem egy spektrum, ahol a vákuum mértékét a benne lévő részecskék nyomása és sűrűsége határozza meg.

A vákuumkörnyezeteket többféle módon hozzák létre, általában vákuumpumpák alkalmazásával, amelyek eltávolítják a levegőt vagy más gázokat egy zárt térből. A vákuum különböző fokozatai léteznek, a durva vákuumtól a rendkívül alacsony nyomású ultravákuumig. Az, hogy milyen mértékű vákuumra van szükség, az adott alkalmazástól függ.

A vákuumkörnyezeteket számos tudományos és ipari területen használják. Például az űrkutatásban az űr lényegében vákuum, ami lehetővé teszi az űrhajók és műholdak működését, valamint a fizikai jelenségek megfigyelését anélkül, hogy a légköri zavaró tényezők befolyásolnák azokat. Az elektronikai iparban vákuumkörnyezetet használnak olyan folyamatokhoz, mint a félvezetőgyártás és a vékonyréteg-leválasztás, mivel ez megakadályozza a szennyeződést és lehetővé teszi a precíz anyagfelhordást. A vákuumot továbbá tudományos kutatásokban, anyagvizsgálatokban, hőkezelési folyamatokban és a csomagolásban is alkalmazzák.