világlátás

Világlátás alatt olyan individuális vagy kollektív értelmezési keretrendszert értünk, amely alapján egy személy vagy közösség a valóságot értelmezi, értékeli és a tapasztalatokra adott válaszaiban felhasználja. Ennek részei a hiedelmek, értékek, szemléletmódok, meggyőződések és a valóság értelmezésére vonatkozó feltételezések, amelyek formálják a döntéseket, az érzelmi reagálásokat és a viselkedést is.

E kettősség etimológiai gyökerei a hétköznapi nyelvben találhatók: a világlátás szó a világ és a látás metaforáját használja, jelezve, hogy a valóság megközelítése és értelmezése nem egyszerű megfigyelés kérdése, hanem értékrendekkel és hiedelmekkel áthatott szemlélet. A privilégált értelmezési keret azonban kulturális, történeti és személyes tényezők szerint változik. A világlátás vizsgálata a pszichológiában, szociológiában és antropológiában zajlik, és fontos megközelítés a kultúraközi kommunikációban, oktatásban és politikai diskurzustérben.

Kialakulása és megújulása folyamatos folyamat: a család, a közösség, az oktatás, a vallás vagy világnézetek és tudományos hitrendszerek együttesen formálják. Az egyén és a társadalom története, tapasztalatai és identitásai befolyásolják, így a világlátás rugalmas és idővel módosulhat.

Különböző típusai között megtalálhatók vallási, szekuláris, tudományos vagy politikai alapú világképzetek, illetve kulturális vagy szervezeti szinten megjelenő keretek. Funkciói közé tartozik a meaning-making, identitásépítés, etikai ítéletek megalapozása és a bizonytalanság kezelésére adott válszok megfogalmazása, valamint a viselkedés és döntéshozatal befolyásolása. A világlátás sokszínűsége megkívánja az önreflexiót és az interkulturális empátiát, hogy megértsük a különböző nézőpontokat.