világirodalom

A világirodalom a földrészeken és nyelveken át íródott irodalom összességét jelöli, illetve azt a tudományos mezőt, amely a művek nemzetközi recepcióját, fordításait és a különböző kultúrák közötti irodalmi párbeszédet vizsgálja. A fogalom gyakran magában foglalja a fordításokon keresztüli kölcsönhatásokat és a nemzeti irodalmak közötti áthidaló kapcsolatrendszereket is.

Kiemelt jellegzetessége, hogy nem egyszerűen a különböző nemzetek irodalmának összegzését jelenti, hanem a transzlációk és a kölcsönhatások révén kialakuló interkulturális hálózatot. A világirodalom megközelítése gyakran összeköti a fordításelméletet, a komparatív irodalomtudományt és a posztkoloniális kritikát.

Történetében a fogalom gyökerei Goethe Weltliteratur-koncepciójához fűződnek, amely a 19. században a nemzetek irodalmainak összekapcsolódását sürgette. A 20. századtól a globalizáció és a fordítások gyors terjedése megerősítette a diskurzust, különösen a posztkoloniális és világfelfogás-központú értelmezések hatására.

A megközelítések sokfélesége: fordításelmélet, összehasonlító irodalomtudomány és posztkoloniális kritika. A kanon alakítása vitatott, és egyre inkább az a kérdés, hogy mely hangok és mely kultúrák kapjanak helyet.

A jelenkorban a globalizáció, a digitális felületek és a nemzeti irodalmak közötti áthatások új írói hangokat hoznak a világirodalomba. A cél a kulturális megértés elősegítése, a fordításokban rejlő hatalmi viszonyok feltárása és a többnyelvű olvasóközönség kiszolgálása.