videohívások

Videohívások a valós idejű audiovizuális kommunikáció formái, amelyek során két vagy több fél élő beszélgetést folytatnak az interneten vagy más hálózaton keresztül. A résztvevők láthatják egymás képét, hallhatják hangjukat, és gyakran megoszthatnak eszközöket vagy képernyőt. A szolgáltatások lehetnek egyéni hívások vagy csoportos videokonferenciák.

Technológiájuk alapját real-time kommunikációs protokollok és kodekek képezik. Gyakori megoldások a WebRTC, SIP vagy H.323, és eszközök közti kompatibilitáshoz gyakran szükséges többszereplős hálózati architektúra. A minőséget elsősorban a sávszélesség, a késleltetés és a jitter határozza meg; modern rendszerek adaptív kodekeket és alkalmazkodó hálózati technikákat használnak.

Historikusan a videohívások kezdetben vállalati és ISDN-alapú videokonferenciákban jelentek meg, majd az internet bővülésével és a kamerák elterjedésével váltak hétközivé a magánfelhasználók körében. A WebRTC megjelenése lehetővé tette a böngészők közötti közvetlen, platformfüggetlen videóhívásokat, míg mobilalkalmazások széles körben elterjedtek.

Alkalmazási területek közé tartozik a személyes kapcsolattartás, a távmunka, az oktatás és a telemedicina. Csoportos hívásoknál gyakori funkciók a képernyőmegosztás, a felvétel, a chat és a virtuális helyiségek (szobák).

Biztonság és adatvédelem kérdéseket vet fel; egyes platformok titkosítást kínálnak, másoknál lehet end-to-end titkosítás, de ez platformtól függ. A használatot befolyásolja a hálózati feltételek, a készülékek teljesítménye és a felhasználói élmény igénybevétele. A jövőben a kodekek még hatékonyabbak lesznek, a késleltetés csökken és a költségek mérséklődnek.